ács
ács főnév -ot, -a
Fából kisebb épületeket, építkezéshez szükséges famunkákat, főleg tetőzetet készítő szakképzett iparos. Az ács bárdol, nagyol, zsinóroz. Az ácsok a tetőn dolgoznak. Kaput, kerítést, górét, színt készít az ács. Elmögyök az ácshoz fejfát csináltatni. (népköltés) Írt a deák, az ács fúrt; meg nem unta Prokátor a pört. (Tompa Mihály) A szomszéd házak egyikén ácsok csinálták a zsindelytetőt. (Mikszáth Kálmán)
Szóösszetétel(ek): 1. ácsbárd; ácsfejsze; ácsfúró; ácsfűrész; ácsinas; ácsipar(os); ácskörző; ácspallér; ácsszeg; ácsszekerce; ácsszerszám; 2. hajóács.
