addig-addig
addig-addig határozószó, mutató
1. <Rendsz. mellékmondatbeli míg v. hogy kötőszóval párhuzamosan:> a mellékmondatban részletezett eredmény bekövetkeztéig; olyan sokáig, olyan hosszan, mindaddig. Addig-addig faggatta, míg (v. hogy) elmondta az esetet. Addig-addig rángatta a kutya láncát, míg (v. hogy) elszakadt. Az apa játszó gyermekeit nézi, Addig-addig nézi, hogy közéjük vegyűl. (Arany János) Addig-addig settenkedett körülötte, míg szerét ejthette, hogy belekössön. (Jókai Mór) Addig-addig csevegtek a két alakról, hogy egy-egy áruló szó a Mari ajkairól is kicsúszott. (Mikszáth Kálmán)
2. (népies) <Mondatpótlóként, az előző hosszan tartó v. ismétlődő cselekvésre, folyamatra utalva:> olyan soká v. annyiszor csinálta, ill. történt (míg …). Szóból szó lett, addig-addig, hogy egymásnak mentek. [Próbálkozott, vállalt] addig, addig, hogy egyszer csak megtanulta a mesterséget. (Móricz Zsigmond)
