A vele kapcsolt mellékmondatban megjelölt helyről v. irányból; amely helyről, irányból. Onnan, ahonnan; oda, ahonnan; ott, ahonnan; itt ahonnan; arra ahonnan; erre ahonnan. Onnan jövök, ahonnan még kevesen tértek vissza. Vidd vissza (oda), ahonnan hoztad. Ott lakik, ahonnan már nincs messze a színház. [Honnan fúj a szél?] – Ahonnan a múltkor. [Honnan jöttök?] – Ahonnan ti. Itt, ahonnan messze kell utazni, míg az Ember hegyet láthat, itt a szép alföldön, Itten élek én most. (Petőfi Sándor) [Látta, hogy a patak] hogy téved bele egy gödörbe, ahonnan nem tud egyhamar kivánszorogni. (Mikszáth Kálmán) – <A főmondatbeli összességet kifejező szóval kapcs.> Mindenütt, ahonnan (csak) hírt kaptunk, jól vannak. – <Főmondat nélküli mellékmondatban, felkiáltó értelemben:> Ahonnan én jövök! – <Helyet jelentő olyan főnévvel kapcs., melynek nincs határozóragja (amelyből, amelyről stb. helyett).> Az ország, ahonnan ő jött, messze van innen. Az utca, ahonnan visszafordult, igen sáros volt. A rét, ahonnan a gyermekek kacagása hallatszik, a ház mögött terül el.