akadémikus
akadémikus melléknév és főnév
I. melléknév -an (választékos, néha rosszalló)
1. Az akadémia tudományos v. művészeti elveit követő, azokhoz igazodó. Akadémikus kritikus. || a. (festészet, szobrászat) Akadémikus stílus: a képzőművészeti főiskolákon tanított hagyományos s., melyet inkább technikai ügyesség, mint művészi eredetiség jellemez.
2. Az akadémián szokásos, az élet küzdelmeitől távol álló; elméleti, elvont <megnyilatkozás>. A vita merőben akadémikus volt. Imrus mintegy akadémikusan beszélt, és cél nélkül, vagy inkább pusztán irodalmi és szónoki céllal. (Babits Mihály)
3. (ritka) Vmely (tudományos) akadémia tagjai közé tartozó <személy>. [Táncsics] bejáratos volt minden szerkesztőségbe, sőt néhol szívesen is látták. Különösen ha … valamelyik akadémikus literátort kellett kikészíteni. (Móra Ferenc)
II. főnév -t, -ok, -a
1. Vmely tudományos akadémia tagja. Az új akadémikus megtartotta székfoglaló előadását. Megválasztották akadémikusnak. A legkitűnőbb tanerőim vannak, akadémikusok, történészek. (Tolnai Lajos)
2. (ritka) Akadémista. Csupasz állával … egy iskolakerülő kereskedelmi akadémikushoz hasonlított. (Herczeg Ferenc)
akadémikusi; akadémikusság.
