akaraterő
akaraterő [t-e] főnév
Az embernek az a tulajdonsága, mely képessé teszi arra, hogy akaratát erélyesen, céltudatosan érvényesítse, megvalósítsa. Elszánt, eltökélt, szilárd, szívós akaraterő. Nagy akaraterő sugárzik belőle. Megacélozza, megsokszorozza akaraterejét. Balsorsában bámulatos akaraterőről tett tanúságot. Valami daemoni akaraterő a jövendők fényét gyújtá fel előtte. (Jókai Mór)
akaraterejű; akaraterős.
