al
al főnév (-t,) -a (csak egyes számban és rendsz. csak birtokos személyragos alakban) (elavult)
Alacsonyan levő rész, vminek alsó része. Nincsen minden ember-főben | Ész, ki Newtont elérje | S véle alban és tetőben | A Teremtést ismérje. (Kisfaludy Sándor) Özön lett A lapokon [= a sík területeken], s a dombok alát mosogatta futó hab. (Vörösmarty Mihály)
