alkonyati
alkonyati melléknév
1. Az alkonyat fényében, alkonyatkor mutatkozó. Alkonyati ég, erdő, mező, táj, tájkép, vidék.
2. Alkonyatkor észlelhető, mutatkozó <jelenség>. Alkonyati csend, fény, hangulat, nap(sugár). Könnyebbült lélekkel láttam a fák tetején ragyogni az alkonyati napsugárt. (Jókai Mór) Az alkonyati nap fényt szórt rájuk, míg a mi utcánkon úrrá lett az esti árnyék. (Kuncz Aladár)
3. Az alkonyat idejére eső, akkor történő. Alkonyati merengés, óra, séta, szemlélődés, út. Neki indult az alkonyati útnak. (Jókai Mór) Ti vagytok enyémek, alkonyati órák. (Juhász Gyula)
