alkuszik
alkuszik tárgyatlan ige -om, -ol, -unk, -tok v. alkudtok, -nak v. alkudnak; alkudtam, alkudott; alkudjék v. alkudjon; alkudni
1. Érveivel arra igyekszik rávenni az eladót, hogy engedjen az áru árából. Alkuszik vkivel vmire v. vmin. Erre a szép csizmára alkuszik már reggel óta. Egy hordó boron alkuszik a termelővel. Az árusok csak tovább nevettek, | alkudtak, csaltak, pöröltek vagy ettek. (Babits Mihály) Az ékszerész nem alkudott. Habozás nélkül belement a gavallér árajánlatába. (Hunyady Sándor)
2. Megegyezni igyekszik, s ennek érdekében engedményeket kínál, ill. kér. Velem lehet alkudni. Nem alkuszom én semmiféle rúttal. (Kosztolányi Dezső) || a. Nem így alkudtunk: nem ebben egyeztünk meg; nem így beszéltük meg a dolgot.
Igekötős igék: kialkuszik; lealkuszik; megalkuszik.
alkuvó.
