állkapocs
állkapocs főnév
Az ember és a gerincesek koponyájának az a két csontja, amely a szájüreget körülveszi és a fogazatot tartja. Úgy járt, … szegény, Mint, vád alatt levén, Thukydides: Megütötte a szél az állkapcsait. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
Szóösszetétel(ek): állkapocság; állkapocscsont; állkapocsizom; állkapocsnyúlvány; állkapocsszöglet.
állkapcsú.
