áloműző
áloműző [m-ű] melléknév és főnév
I. melléknév (irodalmi nyelvben) Olyan <jelenség v. tevékenység>, amely nem hagy aludni, elűzi az álmosságot. Micsoda leskelődő várakozás ez! micsoda áloműző kíváncsiság! … (Jókai Mór)
II. főnév (tréfás) Az a dolog (legtöbbször szeszes ital, könyv), amely jókedvet okozva elűzi az álmosságot. A könyv a legjobb áloműző. Tölts abból az áloműzőből. (Jósika Miklós)
