anakronizmus
anakronizmus főnév -t, -ok, -a (választékos)
1. Hiba az időszámításban, időrendben; kortévesztés. Az adatok felsorolásában néhány kirívó anakronizmust követett el.
2. <Művészi alkotásban> annak a kornak, amelybe szerzője a művet helyezte, meg nem felelő, abból kirívó jellegzetesség, mozzanat, vonás. A régi írók és festők műveiben gyakori az anakronizmus. Anakronizmus a darabban, hogy a XV. század végén már a dohányról beszél az egyik szereplő.
3. Elavult nézet, szokás, berendezkedés; korszerűtlenség. A programjuk csupa anakronizmus. A félig feudális magyar társadalom a huszadik század elején merő anakronizmus volt. Ugyan meddig mehet el a szkeptikus, amikor engedményt akar tenni az ósdi felfogásnak, a babonának, azoknak az embereknek, akiket a régi világ itt felejtett s akiknek a létezése már anakronizmus? (Ambrus Zoltán) Modern századunkban a katonai copf és cafrang valóságos anakronizmusa Európának. (Babits Mihály)
