ápolás
ápolás főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. Az ápol (1) igével kifejezett cselekvés, tevékenység; betegápolás. Gondos, odaadó ápolás; kórházi, orvosi ápolás. Ápolás alá vesz vkit. Hetekig tartó ápolás után javult csak a beteg állapota.
2. Az ápol (2–3) igével kifejezett tevékenység; gondozás. A testnek tisztaságra és ápolásra van szüksége. Gondos ápolással biztosította a palánták fejlődését.
3. (átvitt értelemben, választékos is) Általában az a cselekvés, tevékenység, hogy vkit, vmit ápolnak (1–4). A betegek, növények, a sebesültek, a test, a virágok ápolása; a barátság, az irodalom, a művészetek ápolása. Az anyanyelv ápolása mindnyájunk feladata. A hagyományok ápolásával a jelent erősítjük.
Szóösszetétel(ek): arcápolás; betegápolás; bőrápolás; fogápolás; gépápolás; hajápolás; kézápolás; lábápolás; növényápolás; szépségápolás; testápolás.
ápolási.
