aránylik
aránylik tárgyatlan ige -ok, -asz; -ottam, -ott; -anék, -anál, -ana; (ritk.) arányoljon; -ani
Meghatározott arányban (1), (mennyiségi) viszonyban van vmivel v. (ritk.) vkivel. Úgy aránylik, mint …: a) olyan mennyiségi viszonyban, olyan arányban (1) van …, mint …; b) olyan(féle) minőségi különbség van … és … között, mint … és … között. 9 úgy aránylik a 15-höz, mint 3 az 5-höz. A vörös frakkos urak … úgy aránylanak a gyalogos kopóvadászhoz, mint a huszár a bakához. (Vajda János)
arányló.
