árgyélus
árgyélus főnév -a árgyilus (népies)
<Csak állandósult kapcsolatokban, felkiáltó mondatokban, néha az enyhe káromkodás, szitok hangulatát keltve, indulatszó-szerűen rövid felkiáltásként is.> Az árgyélusát (neki)!; aki árgyélusa van!; (ritka) aki árgyélusát!
1. <Bosszúság, hirtelen harag kifejezésére.> Szállj le már, aki árgyélusod van – rivall rá a bosszús huszár. (Vajda János) Az árgyélusát – fakadt ki elképedve – hát ez így nem maradhat. (Gárdonyi Géza)
2. <Csodálkozás, elképedés kifejezésére.> Tyű, az árgyélusát, mekkora ház! De szép egy teremtés volt – aki árgyilussa van! (Tolnai Lajos)
