ásadék
ásadék főnév -ot, -a
1. (ritka) A földből ásással kiemelt anyag. Az ásadékban aranyat találtak. || a. jelzői használat(ban) (ritka) Olyan, amit ásással a földből kiemeltek. Ásadék agyag, föld, kő.
2. (ásványtan) Ásással feltárt állati v. növényi maradvány; kövület.
