átirat
átirat [t-i] főnév -ot, -a
1. Egyik hatóságnak v. hivatalnak egy másik, vele egyenrangú v. tőle független hivatalhoz küldött írásos üzenete, ügyirata. Belügyminiszteri átirat; átiratban v. átirattal v. átirat útján értesít; átiratot intéz vmely szervhez. Átirat érkezett az iparügyi miniszterhez. Az elnökség átirattal fordul az Akadémiához.
2. (zene) Zeneműnek az eredeti letéttől (2) eltérő hangszerre v. hangszerekre alkalmazott változata. Négykezes átirat; zongoramű átirata orgonára v. zenekarra; a hegedűverseny átirata mélyhegedűre. || a. (zene) Az eredeti zeneműnek némileg módosított változata. Liszt-féle átirat.
Szóösszetétel(ek): zongoraátirat.
átirati; átiratos.
