átlendül
átlendül tárgyatlan ige
1. Átlendül (vmin) vhova: lengő mozgást végezve egyik holtpontról a másik holtpontra jut; lendülve vminek a másik oldalára jut. A hinta átlendül. A tornász lába átlendül a korláton. (sport) Kezével fogódzkodva átlendül támaszba. || a. Lendülettel átugrik vmin. Az ugró átlendül a mérce fölött.
2. (átvitt értelemben) Átlendül vmibe: eddigi, rendsz. passzív helyzetén hirtelen változtat, és vmely más, rendsz. az eddigivel ellenkező, cselekvő magatartást kezd felvenni. Átlendült az ellenkező végletbe. || a. (ritka) Támadásba lendül át: védekező harcban erejét összeszedve, hirtelen eredményesen támadni kezd.
átlendülés; átlendülő; átlendült.
