átövez
átövez tárgyas ige [t-ö] (választékos)
1. Átövez vkit vmivel: vkinek derekát övvel v. más hasonló eszközzel átköti. Átövezi a derekát szíjjal. || a. Átövezi a derekát karddal: öv segítségével ráköti derekára a kardot. „Béke véled!” szólt az őszült bajnok, Átövezve hősi karddal őt. (Petőfi Sándor)
2. <Tárgy, kar vmit, rendsz. derekat> átfogva önként v. minden oldalról körülvesz. Derekát átövezé karom, Átövezé, mint egy égő szalag. (Petőfi Sándor) Gömbölyű vállait és karcsu derekát Kékellő zománcos páncél övezte át. (Arany János)
átövezés; átövezett; átövezhető; átövező; átöveztet.
