átvészel
átvészel [ë] tárgyas ige -t, -jen [ë]
<Nehéz időszakot, bajt> szerencsésen átél (1) anélkül, hogy belepusztulna, v. nagyobb baja támadna. Átvészeli a csapást, a telet. Átvészeltük a háború utáni nehéz esztendőket. || a. (ritka) <Betegséget> egészségének maradandó nagyobb károsodása nélkül kiáll (II. 1). Egy hónap alatt átvészelte a diftériát.
átvészelés; átvészelhető; átvészelő; átvészelt.
