balság
balság főnév -ot, -a
1. (költői, régies) Szerencsétlen sors; balszerencse. Óh bolond, bús balság, Keserű magyarság … (Ady Endre) Édes kábulatra könnyebb szerzet vágyjon … Majd eléri őt is Idején a balság. (Tóth Árpád)
2. (elavult) Szerencsétlenség; baleset. Balság őt is érheti … (Vörösmarty Mihály)
3. (elavult) Gyenge oldal; fonákság. Hibáznak az erő és balság hatóbb és setétebb színei: a fénynek nincs elég árnyoldala. (Vörösmarty Mihály)
balságos.
