bármely
bármely névmás, általános (kissé választékos)
A. (önálló mondatban)
I. (melléknévi)
1. (önálló mondatban) Kivétel v. válogatás nélkül minden egyes, akár egyik, akár másik. Bármely gyerek; bármely időben, módon; bármely napon; bármely pillanatban, ügyben. Szépségre … Bármely királyleánnyal versenyez. (Arany János–Shakespeare-fordítás) [E kacérság] rabul ejthet bármely férfinemű halandót. (Tolnai Lajos)
II. (főnévi) (ritka) személyragozva: -őnk, -őtök v. -ünk, -itek, -ük. A szóban forgó v. a szövegösszefüggéssel meghatározott személyek közül akárki. Hiszen itt maradhat bármelyőnk.
B. (kötőszó-szerűen, megengedő értelmű mondat bevezető szavaként)
I. (melléknévi) (Ha) akár egyik, akár másik … (is): ha bármelyik. Bármely kérdésben fordultak hozzá, szívesen adott felvilágosítást.
II. (határozószó-szerűen) (régies) (Ha) Bármilyen nagy mértékben, fokban … (is): (ha) bármennyire. Bár mely heven [= hevesen] szorongattam [kezét], Szíves kölcsönt nem kaphattam. (Csokonai Vitéz Mihály)
