becsukás
becsukás főnév -t, (-ok), -a
1. A becsuk (1, 2) igével kifejezett cselekvés, eljárás, ill. ennek következménye mint állapot; az a cselekvés, hogy vmit becsuknak; bezárás. Az ablak, az ajtó, a szekrény becsukása. Az üzem becsukása nagy elégületlenséget keltett a munkások közt. Az ajtó halk becsukásakor csengetés hangzik. (Kemény Zsigmond)
2. Az a cselekvés, hogy vkit büntetésként becsuknak (3), lecsuknak, bezárnak. A rendzavarók becsukása végre békességet teremtett.
