becsületsértés
becsületsértés főnév
Másnak a becsületét (3, 3a), becsületérzését (meg)sértő, bemocskoló, jó hírét kisebbítő erkölcsi bántás; olyan kijelentés v. cselekedet, amely mást méltatlanul megszégyenít, meggyaláz, s ezzel neki lelki fájdalmat v. erkölcsi kárt okoz. Nyilvános becsületsértés; ez már becsületsértés (számba megy)! Becsületsértést követ el (vki ellen). Nem tűrte el a becsületsértést. Elégtétel nélkül becsületsértést tűrni a jobb vér nem fog. (Széchenyi István) Némi vita után, hogy a „kalandor” kifejezés olyan becsületsértés-e, amelyért verekdni kell, pisztolypárbajban állapodtak meg. (Mikszáth Kálmán) || a. (jogtudomány) Ez mint büntetendő cselekmény, jogi vétség. Becsületsértésért feljelent, beperel vkit; pénzbüntetésre ítélték becsületsértésért v. becsületsértés miatt. A becsületsértés súlyossága nő, ha az vmely hatóságra v. hivatalos személyre vonatkozik.
becsületsértési.
