befüstöl
befüstöl tárgyas ige
1. Füsttel bepiszkít, befeketít vmit. A rossz kályha befüstöli a falakat. Megtörtént egyszer ő felségével, hogy egy udvari ebéd alkalmával … tányérjának fenekét a gyertya fölé tartva, befüstölte. (Jókai Mór)
2. <Vmely helyiséget> füsttel megtölt. Befüstöli a szobát.
befüstölés; befüstölő; befüstölődik; befüstölt.
