befűz
befűz ige
1. tárgyas <Cérnát, zsinórt, szalagot stb.> áthúz vminek a nyílásán, lyukain v. vmely szálas anyag részei között. Befűzi a cérnát a tűbe, a szalagot a hajába. Előbb benyálazta a cérnát, aztán ügyesen befűzte. (Kuncz Aladár) || a. (tárgy nélkül) Nem tud befűzni, reszket a keze. Tűt vett elő, cérnát, … befűzött, varrni kezdett. (Kosztolányi Dezső) || b. Befűzi a tűt: a tű fokán cérnát, fonalat húz át. || c. tárgyas <Lábbelit> úgy erősít a lábára, hogy a lábbelin levő és ilyen rendeltetésű kis lyukakon zsinórt húz át. Befűzi a bakancsát, a cipőjét. || d. tárgyas <Filmtekercset, írógép szalagját> az orsójával együtt behelyezi a gépbe, s az üres orsó megfelelő nyílásába behúzza és megerősíti. Fényképezőgépébe, vetítőgépébe új filmet, tekercset fűz be. Írógépébe új szalagot fűzött be.
2. Befűzi magát: fűzőt (II. 1) vesz magára. Régebben a nők bál előtt befűzték magukat.
3. tárgyas (argóban) Becsap, rászed, befon vkit. || a. tárgyas (argóban) <Nő férfit, férfi nőt> rendsz. nem egészen tisztességes eszközökkel meghódít, megfőz (3), elcsavarja a fejét.
befűzés; befűzet; befűzetlen; befűző; befűzöget; befűzött.
