bénít
bénít tárgyas ige -ott, -son; -ni v. -ani
1. Bénává, vmely testrészének a mozgatására képtelenné tesz vkit. A baleset nyomorékká bénította karját.
2. (átvitt értelemben) <Működésében, tevékenységében, eredményességében> akadályoz, korlátoz, zavar vmit. Az alkohol bénítja az agyműködést. A fegyelmezetlenség bénítja a termelést.
Igekötős igék: megbénít.
bénítás; bénító.
