benzol
benzol [ë] főnév -t, -ja (vegyi ipar)
Szerves vegyület: színtelen, aromás, gyúlékony, a víznél könnyebb folyadék (C6H6); gőze levegővel keveredve robbanékony; kátrányból állítják elő. A benzol a szerves vegyi ipar egyik legfontosabb alapanyaga. A benzolt főleg festékek, gyógyszerek készítésére, oldószerül, alkohollal és benzinnel keverve pedig motorok hajtására használják.
Szóösszetétel(ek): benzolcsoport; benzolgőz; benzolgyök; benzolgyűrű; benzolhegesztés; benzolmosó; benzolmotor; benzolszappan; benzolszármazék(ok).
benzolos.
