beolvad
beolvad tárgyatlan ige
1. Beolvad vmibe: <csoport, szervezet> vmely nagyobb közösséghez, szervezethez csatlakozva elveszti önállóságát, sajátos jellegét; beleolvad. A jászok és a kunok már régen beolvadtak a magyarságba. A főrend átalakul németté, a jobbágyság beolvad a tótba. (Jókai Mór)
2. Vmi beolvad vmibe: vminek színe, körvonala környezetével úgy egybeolvad, hogy abban teljesen elmosódik, eltűnik. A látóhatár szélén az ég kékje beolvad a tenger színébe. A szép csöndes alkonyat az est sötétjébe kezdett beolvadni. (Tolnai Lajos)
beolvadás; beolvadó; beolvadt.
