bérgyilkos
bérgyilkos főnév
Az, aki pénzért v. más ellenszolgáltatásért vállalkozik vkinek a meggyilkolására; vkinek (orvul való) meggyilkolására felbérelhető v. felbérelt személy. Bérgyilkosok törtek életére. A bérgyilkos golyója célt tévesztett. Bérgyilkosokat küldött ellene v. rá. Testvér testvérre bérgyilkost fogad. (Tompa Mihály) Bérgyilkosok leskelődnek életökre. (Madách Imre) Az elfogott bérgyilkosok kivallák megbízójuk nevét. (Jókai Mór)
bérgyilkosság.
