bírság
bírság [í v. i] főnév -ot, -a (jogtudomány)
<Vmely szabálysértés esetén v. peres ügyben a tiltott v. jogellenes cselekményt elkövető személyre> megtorlásul pénzben kiszabott büntetés. Bírságot szab, vet, ró ki vkire. A bírságot általában nem lehet elzárásra átváltoztatni. Kifizette aa bírságot. Bírsággal sújtotta a bíró a tárgyaláson meg nem jelent tanút. || a. Általában pénzben v. más természetbeli javakban, anyagi értékben kiszabott, ill. lerovandó büntetés; anyagi kártérítés, elégtétel(adás). Mennyi volt a bírság? A nőrabló bírsága volt tíz ökör. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. bírságlevél; 2. pénzbírság; rendbírság.
bírsági.
