bizakodás
bizakodás főnév -t, (-ok), -a
A bizakodik igével kifejezett lelkiállapot; az a tény, hogy vki bizakodik (vmiben). Tele bizakodással; bizakodással néz a jövő elé. Bizakodással remél vmit. Gondatlan bizakodása … menten szétfoszla. (Kemény Zsigmond)
