bizton
bizton határozószó (régies, választékos)
1. Kételkedés nélkül, bizonyossággal, bizonyosan. Bizton remélheti, hogy meghallgatják. Bizton számíthat segítségére. Ocskay … bizton hitte, hogy üresen fogja már találni a … kastélyt. (Jókai Mór) Szivedben bizton él a sejtés, Hogy a te dalod nem halkul soha. (Juhász Gyula) || a. Tévedés, hiba nélkül. Bizton, ezer bajunk közt, megtalálta Azt ami fő. (Arany János) A rágalom | … suttogása mérges nyilait Világ sarkáig … bizton lövi. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
2. Bizalommal, nyugodtan, bátran, aggodalom nélkül. Hozzá bizton fordulhatsz. Bizton tekintem mély sirom éjjelét! (Berzsenyi Dániel) Ily egy nép Bármi vésszel bízton bátran Szembe lép. (Vörösmarty Mihály)
3. Biztonságban. Buda király … Bástyái mögött sem érzi magát bizton. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): biztonérzet; biztonlét.
