bojtár
bojtár főnév -t, -ok, -ja
Nyájat, csordát, ménest legeltető pásztor mellett segédkező legény(ke). Ugaron a bojtár legelteti nyáját. (Arany János) A gulyás kijött a házból és elindult a bojtár elé, az éppen hajtotta már befelé a marhákat. (Nagy Lajos)
Szóösszetétel(ek): 1. bojtárgyerek; 2. csikósbojtár; gulyásbojtár; juhászbojtár; kisbojtár; öregbojtár; ügyvédbojtár.
bojtárság.
