bőséges
bőséges [ë] főnév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan mennyiségű, amely a kívánalmat, szükségletet teljesen kielégíti, esetleg meg is haladja: bő. Bőséges csapadék, ellátás, étel, ital, termés, választék; bőségesen elég; bőségesen termett mindenünk. A piacot bőségesen ellátja, elhalmozza áruval. Az áruk mennyisége bőségesen fedezi a fogyasztás szükségleteit. Bőséges anyagot szolgáltat. Dénest … ez kötötte még valamennyire az itthonához, ez a … bőséges és kitűnő kosztom. (Kaffka Margit) Tűzzel, bikával, betyárral álmodott a bőséges vacsora után. (Krúdy Gyula) || a. (költői) Gazdagon áradó. Megeredt könnyének bőséges forrása. (Petőfi Sándor) Szemökből a zápor bőségesen hullott. (Arany János) || b. Termésben gazdag. Bőséges esztendő, szüret. || c. (átvitt értelemben) Bőséges gyermekáldás: sok gyermek a családban.
2. Rendkívül gyakran előforduló, igen gyakori. Bőséges alkalom, lehetőség. Volt rá alkalma bőségesen.
3. Minden részletre alaposan kiterjeszkedő, sok részletet tartalmazó, igen alapos, kimerítő. Bőséges magyarázat, tájékoztatás, útbaigazítás. Bőséges felvilágosítást nyújt. Bőséges tapasztalattal rendelkezik. A fiatal szőke úr … bőségesen, szellemesen és célzatosan elmondta, Rózsa Sándor mit csinált. (Móricz Zsigmond)
bőségesség.
