brúgó [1]
brúgó [1] melléknév és főnév
I. melléknév Nem ércesen, tompán hangzó, mély, búgó <férfihang>. Mély brúgó hangon kíséri az éneket. (Gárdonyi Géza)
II. főnév -t, -ja (népies, tréfás) Nagybőgő, gordon. Ha ház épül, ő veti tégláit, … a lakadalmaknál ő húzza a brúgót. (Eötvös József) Némelyek … mélyen hortyognak, ami furcsán olvad bele a muzsikaszóba, mintha a brúgónak lenne még egy mellékhangja. (Mikszáth Kálmán)
brúgós; brúgózik.
