bú [3]
bú [3] mondatszó (hangutánzó)
1. (gyermeknyelv) <Állati hangnak, főleg szarvasmarha bőgésének utánzására:> Bú! – mondja a boci. Bőgnek a tehenek: bú, bú!
2. (főleg gyermeknyelv, tréfás, gúnyos) <Csúfolódás v. megvetés kifejezésére:> Bú, mit bámulsz? Bú, te mafla!
