bűbájosság
bűbájosság főnév -ot, -a (többes számban ritka)
Általában a bűbájos melléknévvel kifejezett tulajdonság, sajátság.
1. (régies) <Babonás hiedelem szerint> az a különös erő, hatalom, tudás, képesség, hogy vki természetfölötti hatalmakkal való szövetség, kapcsolat révén csodálatos, természetfölötti dolgokat tud véghezvinni. Bűbájossággal gyanúsították, vádolták.
2. (régies) Az így véghezvitt bűbájos (I. 1), babonás cselekmény (rontás, igézés, ráolvasás, varázslás, kuruzslás, jóslás stb.). A bűbájosság áldozata lett. Bűbájosságot űzött vele.
3. (kissé választékos) Vkinek, vminek bűbájos (I. 3) volta; elragadó, megvesztegető szépség, kedvesség, rendkívüli bájosság; bűbáj. Csupa bűbájosság ez a gyermek. A kép bűbájosságát szavakkal nem lehet leírni.
