buzdít
buzdít ige -ott, -son; -ani v. (választékos) -ni
1. tárgyas <Személyt biztató szóval v. egyéb ösztönző hatással> vmely kívánatos, hasznos cselekvésre, tevékenységre, akaratának vmely pozitív irányban való érvényesítésére indít v. igyekszik indítani; lelkesít. Vkit (vmivel) vmire buzdít. Vkit jóra, kitartásra, munkára, tanulásra buzdít. Arra buzdította, hogy … Harcra buzdította katonáit. Nemcsak szóval, hanem jó példával is buzdította társait. Nemsokára … buzdítani fognak, hogy rukkoljak elő a szónoki képességeimmel. (Ambrus Zoltán) || a. (tárgy nélkül) <Biztató szóval v. egyéb ösztönző hatással> vkinek cselekvésre indításán fáradozik. A nép közt jár, és állandóan buzdít. Hass! buzdíts! egyesíts! hogy osztály ne légyen Köztünk. (Arany János)
2. tárgyas <Vmely anyagi v. erkölcsi érték, vmely dolog> vmely cselekedetre, tevékenységre, akaratának vmely irányban való érvényesítésére ösztönöz vkit; ösztökél, sarkall. Az elismerés még nagyobb teljesítményre buzdította az üzem dolgozóit. A kitüntetés bátor, lelkes harcra buzdította a katonákat. Az ösztöndíjak további jó eredmények elérésére buzdítják a diákokat.
3. tárgyas (költői, régies) Vmit lelkesen, bátorítóan élénkebbé tesz, fokoz, hevít, tüzel. Láttam … Tyrtaeust, lanttal kezében | Buzdítni a csatát. (Arany János)
Igekötős igék: felbuzdít.
buzdítgat; buzdítható; buzdító; buzdított.
