cigány
cigány főnév és melléknév
I. főnév -t, -ok, -a
1. A cigányok: sötétes bőrű, sötét hajú, indiai eredetű vándor nép. Hej a szegény cigányok, azok majdcsaknem olyan mostohagyermekei a természetnek, mint a pókok, legyek meg egyéb bogarak. (Gárdonyi Géza) || a. Ehhez a néphez tartozó személy, főleg férfi. Kóbor, muzsikus, sátoros, vályogvető cigány. Szóláshasonlat(ok): Búsul (szomorú), fohászkodik, óbégat, mint a kárvallott cigány: nagyon búsul, nagyokat sóhajt, keservesen óbégat; biztatja, mint cigány a lovát: szorult helyzetében ígéretekkel biztat vkit; megszokta, mint cigány lova a koplalást v. a verést: kénytelen-kelletlen hozzászokott vmihez, beletörődött vmibe; nem szokta, mint cigány lova a szántást: egyáltalán nincs hozzászokva, teljesen szokatlan számára. Jöttek a sátoros cigányok, kivágtak egy-egy nyárfát a faluban s abból tekenőket és kanalakat faragtak. (Móricz Zsigmond) A falu alatt cigányokat láttak. Két sátoros kocsi körül hevertek. (Nagy Lajos)
2. Cigányzenész. Két szál cigány muzsikál. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába. (Vörösmarty Mihály) A cigányok fáradhatatlanok voltak a nótákban. (Krúdy Gyula)
3. (átvitt értelemben) Sötét arcbőrű, sötét hajú személy. A táborozás alatt … cigánnyá barnultam. (Jókai Mór) Fehérképű nő kell a töröknek, nem cigány. (Gárdonyi Géza)
4. (bizalmas, rosszalló) Ravaszul, álnokul hízelgő, alkudozó, kunyoráló v. hazudozó ember. De nagy cigány vagy! Ámbár sánta volt Az is, de szájas, nyelves, nagy cigány. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
II. melléknév -ul, -abb
1. A cigányok közé tartozó <személy>, cigányokból álló <csoport>. Cigány kovács; cigány nép. A cigány férfiak kalapot emelve köszöntek nekik. (Nagy Lajos)
2. A cigányokhoz tartozó, a cigányokra jellemző <dolog>. A cigány nyelv; cigány tánc.
3. Cigányul: cigány nyelven. Ültek … a fűvön … s lihegtek, beszéltek cigányul. (Móricz Zsigmond)
4. (bizalmas, rosszalló) Ravaszul, álnokul hízelkedő, hazudozó <személy>. (régies) Cigányul van mondva: hazug beszéd ez.
Szólás(ok): (népies, régies) Cigányok lován szánt: hazudik; nem úgy verik a cigányt: nem úgy van az, nem addig van az; (tréfás) egy cigány, egy király: vmely szempontból nagyon különböző személyeket, szélsőségesen eltérő dolgokat rendszertelenül, esetleg szándékosan keverve. Közmondás(ok): Minden cigány a maga lovát dicséri: mindenki a maga áruját, a maga munkáját, holmiját mondja a legjobbnak. Öreg v. vén cigány minden nap egy nótát felejt: az öregedéssel együtt jár az emlékezet gyengülése.
Szóösszetétel(ek): 1. cigánybarna; cigánybíró; cigánycsalád; cigányfajta; cigányhad; cigányház; cigányhumor; cigánykíséret; cigánykunyhó; cigánymuzsika; cigánysátor; cigánytermészet; 2. vándorcigány.
