csahint
csahint tárgyatlan ige -ott, -son; -ani csahít (-t ragos mértékhatározóval is) (népies, hangutánzó)
<Kutya> egyet(-egyet) élesen csahol, vakkant. [A kutya] elébb szépen kapargatja az ajtót, azután egyet-kettőt csahint. (Jókai Mór)
csahintás; csahintó.
