csalás
csalás főnév -t, -ok, -a
A csal igével kifejezett cselekvés, tevékenység, cselekedet; vkinek szándékos (rosszindulatú) félrevezetése, rászedése, becsapása; megtévesztés. Aljas csalás; ® kegyes csalás; választási csalás. Leleplezték a csalást. Csalással akart boldogulni. (szójárás) Nem csalás, nem ámítás. Pénzét a hitetlen emberek csalása, Házát a Dunának habjai vitték el. (Petőfi Sándor) Nem vett-é követje semmi csalást észre? (Arany János) Próbálok csalás | nélkül szétnézni könnyedén. (József Attila) || a. (jogtudomány) Vkinek v. vmely közösségnek ravasz fondorlattal, megtévesztéssel, félrevezetéssel való szándékos megkárosítása mint bűncselekmény. Biztosítási csalás; magánjogi csalás; milliós csalás; csalás esete forog fenn; rajtakapták, rajtavesztett a csaláson; csalást követ el. Csalással szerezte vagyonát. A kereskedelem csalásra és a törvények kijátszására vezeti az embereket. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): adócsalás; bércsalás; jegycsalás; normacsalás; öncsalás; vámcsalás; világcsalás.
csalási.
