csaló
csaló melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, aki csal (2), aki álnok módon félrevezet, megtéveszt, megkárosít vkit. Csaló banda, kereskedő, molnár.
II. főnév -t, -ja Csaló személy. Hitvány, megrögzött, veszedelmes csaló. A csalókat sokszor nehéz felismerni. Győzz meg … Akkor neved költő lesz, nem csaló. (Arany János) Ha bizonyítani tudom [a bűnösségét], a törvény elé hurcoltathatom a csalót. (Gárdonyi Géza) Ne haragudjatok meg, emberek, hogy mikor úgy tele van a világ tökéletes nagy csalókkal, én erről a tökéletlen kis csalóról írtam. (Móra Ferenc)
Szóösszetétel(ek): bércsaló; táppénzcsaló; világcsaló.
