csapa
csapa főnév csapát, csapája (népies)
Puha földön, puha anyagban (avarban, fűben, hóban, nádasban, sárban stb.) járó állat nyoma. Farkas, nyúl csapája. A mezőn át friss csapa vezetett az erdő felé. A párduc éppen akkor hurcolt el egy toklyót a hosszú szarvú nyájból, lehetett látni a csapáját a sűrű nádbozót között. (Jókai Mór) Fordultam az imént egyet a kutyával … Ráakadtam a sebesült szarvas csapájára. (Bársony István)
