csapong
csapong tárgyatlan ige -tam, -ott, -jon; -ani v. (ritk.) -ni
1. (ritka) Ide-oda, össze-vissza röpköd. Csapong a denevér az ereszt sodorván. (Arany János) A fecskék vidáman csapongtak fölöttük a levegőben. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben, ritka) Csapodár módon majd ennek, majd annak udvarol. Férjed, úgy látszik, sokat csapong. (Vörösmarty Mihály) Telhetetlen Gyönyörre vágysz s haszontalan csapongsz. (Madách Imre)
3. (átvitt értelemben) <Gondolat, képzelet, vágy> egyik tárgyról a másikra száll. Képzelete szabadon csapong. Gondolatai csapongtak, egyik tárgyról a másikra ugrott.
Igekötős igék: elcsapong; kicsapong; túlcsapong.
csapongás; csapongó.
