csapott
csapott melléknév -an, -abb
1. (csak határozóval) Hanyagul vhova dobott v. nyomott <tárgy>. Fejére csapott kalap. A szoba sarkába csapott limlom.
2. A szokásoshoz képest kevésbé fejlett, nem határozott vonalú; ferdén lefelé hajló <főként testrész>. Csapott áll, csípő, far, váll; csapott szabású, vállú kabát. Ezek a csapott vállak földgömbemelő [= a földgömböt tartó] Atlasz vállaivá nőttek. (Jókai Mór) Kissé fáradtan szedi maradozó lábait, kopottan, csapott vállal. (Nagy Lajos)
3. (régies) Divatosan lapított, laposra formált <kalap>. Fekete frakk, fehér mellény, csapott kalap. (Jókai Mór)
4. Színültig, de nem púpozva telt <mérték>. Végy egy csapott kanálnyi lisztet! Tetézve adta vissza a csapott véka lisztet.
5. (katonaság) Csapott célgömbbel: olyan módon, hogy a célgömböt és a vízszintesen tartott nézőke felső élvonalának közepét a cél meghatározott pontjával egy vonalba állítjuk. Csapott célgömbbel való célzás; csapott célgömbbel úgy célzunk, hogy …
