csatarend
csatarend főnév (régies)
A harcra felfejlődő csapatok rendje. Felbomlik a csatarend; csatarendbe áll a sereg; megbontja a csatarendet. Ütközet lesz. Csatarendben | Áll a magyar tábor. (Tompa Mihály) Késő volt visszavonulni, késő megváltoztatni a csatarendet. (Jókai Mór)
csatarendi.
