csatatér
csatatér főnév
1. Az a hely, amelyen vmely csatát megvívnak; csatamező. A csatatéren ® maradt. A mohácsi csatateret emlékoszlop jelöli. Sok ezer halott maradt a csatatéren. Csatatér ez a sík, szent csatának tére, Mert a szabadságért harcolának rajta. (Petőfi Sándor)
2. (átvitt értelemben) Vmely elvi, szellemi v. érzelmi küzdelem valóságos v. képzeletbeli színhelye. Megjelentek a csatatéren az első meg nem alkuvó forradalmárok. Átengedi a csatateret vkinek. Vérig felingerelve, megalázottan hagyja el a szerelmi csatatért. (Ambrus Zoltán) A huszonöt év alatt néhányszor összetalálkoztunk az élet csataterén. (Móricz Zsigmond)
csatatéri.
