csecsemő
csecsemő [e-e] főnév -t, -je [e] (hivatalos, választékos)
1. Gyermek kb. egyéves koráig; szopós gyermek. Ártatlan csecsemő; koraszülött csecsemő; rózsás arcú csecsemő; síró csecsemő; a csecsemő ápolása, gondozása; szoptatja a csecsemőt; elválasztja a csecsemőt. Mily szépen alusztok, én szép csecsemőim. (Arany János) Cigányasszony … | fára köti lepedőjét | úgy ringatja csecsemőjét. (Babits Mihály) Otthon a faluban csecsemője van. (Nagy Lajos)
2. jelzői használat(ban) (ritka) Csecsemőkorban levő. Csecsemő fiú, királyfi, leány. Ah de királyfi mosolyg pólyából Endre szemébe, | A csecsemő Salamon. (Vörösmarty Mihály)
Szóösszetétel(ek): csecsemőápolás; csecsemőholmi; csecsemőhulla; csecsemőing; csecsemőkórház; csecsemőmérleg; csecsemőruha; csecsemőtápszer.
