cselfogás
cselfogás főnév
Az a cselekvés, megnyilatkozás, eljárás, hogy vki cselt, fortélyt, ravaszságot alkalmaz. Cselfogáshoz folyamodott; cselfogással él; kivédi a cselfogást. Nem vette észre, hogy az elnök kivédhetetlen cselfogással elintézte a borbélyt. (Krúdy Gyula) || a. Az így alkalmazott csel, furfang, fortély. Agyafúrt, álnok, átlátszó, kétélű, ravasz, veszedelmes cselfogás. Cselfogás ugyan, de helyzetem mentheti. (Arany János) || b. (sport) A birtózásban haszn. fogás az ellenfél félrevezetésére. Ügyes cselfogással a szőnyegre vágta ellenfelét.
