cserjés
cserjés [e] melléknév és főnév
I. melléknév
Cserjével benőtt <hely, terület>. Cserjés domboldal. Cserjés partok nehezítették meg az útjokat. (Herczeg Ferenc)
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Cserjével, bozóttal benőtt hely. A cserjés szélére értünk. Egy cserjéshez érve … megbotlott valamiben a gyalogúton. (Mikszáth Kálmán)
cserjésség.
